2024 a méhészek szempontjából kivételes év a melezitózban gazdag méz megnövekedett előfordulása miatt. De mi befolyásolja ennek a mézharmat-típusnak a kialakulását? Kulcsszerepet játszanak a mézharmat termelői – elsősorban a félszárnyúak (Hemiptera) rendjébe tartozó rovarok, amelyek képesek növényi nedveket felvenni. A gyakorlatban a méhészek számára csak ezen fajok egy része jelentős, amelyek bőséges mézharmatos hozamot nyújthatnak. Ezek a termelők főként a tűlevelűek nedvéből származó aminosavakkal táplálkoznak, de a nedv nagy részét szacharóz alkotja, míg az aminosavak csak kis mennyiségben vannak jelen. Ez magas ozmotikus nyomást okoz, amely többszöröse a rovarok testnedveinek ozmotikus nyomásának.
Hogy elkerüljék szervezetük összeomlását, a félszárnyú rovarok a nedvben lévő szacharózt összetettebb cukrokká – oligoszacharidokká alakítják át, amelyek közé tartozik a melezitóz is. Ez az átalakulás segít csökkenteni az ozmotikus nyomást és lehetővé teszi a gyantás táplálék hosszú távú felvételét. Megfigyelések és tanulmányok azt sugallják, hogy minél magasabb a nedv ozmolalitása, annál több ilyen összetett cukor keletkezik.
Hol és mikor gyakoribb a melezitóz előfordulása?
Közép-Európa területén a méhészek számára a mézharmat fő forrását elsősorban a lucfenyők és jegenyefenyők jelentik, ahol a magasabb mennyiségű melezitózt főként lucfenyőn élő fajok termelik. A lucfenyők azonban érzékenyebbek a melegre és szárazságra, mivel sekély gyökérzetük rosszabb hozzáférést biztosít a mélyebb vízhez, ami növelheti a nedvben lévő cukrok koncentrációját. A víz elérhetősége mellett a tengerszint feletti magasság is jelentős tényezőként igazolódott – a magasabb fekvéssel nő az összetett cukrok aránya is a mézharmatban.
Jelentős szerepet játszanak az egyes termelő fajok közötti különbségek is, amelyek változó mennyiségű ilyen cukrokat hozhatnak létre, és a változékonyság még az azonos faj egyedei között is észlelhető. A kutatások ráadásul megerősítik, hogy a melezitóz képződésére jelentős hatással van a termelők és hangyák közötti kölcsönhatás is, mivel a hangyák ezt az anyagot keresik.
Milyen klimatikus tényezők vannak hatással?
A klimatikus feltételek közül a magas hőmérséklet és az alacsony relatív páratartalom bizonyul a legjelentősebbnek ezen oligoszacharidok termelése szempontjából. Magasabb tengerszint feletti magasságokban is nagyobb mértékű cukorképződést figyelhetünk meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen feltételek hatása eltérhet a fa fajtájától és a mézharmat termelőjétől függően.
Összefüggések és méhészeti gyakorlat
A melezitózban gazdag mézharmatos hozam előrejelzése nagyon összetett, mivel a mézharmat végső összetételét befolyásolja mind a termelő faja vagy a gazdafa, mind a rövid távú időjárási változások vagy különböző élőlények kölcsönhatása. Szakmai tanulmányokból kiderül, hogy a termelő fajának nagyobb hatása van ezen speciális cukrok keletkezésére, mint a fa fajtájának.
A méhészek számára a mézben lévő túlzott mennyiségű melezitóz inkább hátrányos, mivel a méz kristályosodását okozhatja már a lépekben és megnehezítheti annak kinyerését. Biológiai szempontból azonban érdekes alkalmazkodásról van szó, amely lehetővé teszi a mézharmat termelői számára a túlélést nehéz körülmények között. A jövőbeli fejlődés megmutatja, hogy találkozunk-e ezekkel a hozamokkal olyan területeken is, ahol korábban nem voltak megszokottak.
Méhészeti folyóiratból
