Varroatózis - Varroa destructor atka
A varroatózis a méhcsaládok egyik legsúlyosabb betegsége, kórokozója a parazita Varroa destructor (méhatka). Az atka a lárvák, bábok és kifejlett méhek hemolimfáját szívja, és közben kórokozókat is terjeszthet. A megtermékenyített nőstények a lefedés előtt a fiasítási sejtekbe húzódnak, ott petéznek, és a teljes fejlődés a sejtben zajlik. A dolgozó vagy here kelésekor a nőstény az utódokkal együtt távozik, a ciklust akár többször is megismételve. Erős fertőzésnél torzult méhek kelnek, a bábok is elpusztulhatnak, ami a család legyengüléséhez, akár pusztulásához vezet.
Készleten
Rendelésre
A méhek varroatózisa – Varroa destructor
Mi a varroatózis, és miért jelent akkora veszélyt a méhcsaládjára?
A varroatózis súlyos parazitás megbetegedés, amely a méhfiasítást és a kifejlett méheket egyaránt érinti. A betegség kórokozója a Varroa destructor atka, amelynek eredeti gazdaszervezete a keleti méh (Apis cerana) volt. Ez a parazita fokozatosan terjedt el Délkelet-Ázsiából Európába, és ma már Ausztrália és Óceánia kivételével minden kontinensen veszélyezteti a méheket.
Az atka életciklusa és terjedése
A Varroa destructor szabad szemmel is jól látható. Az atka nősténye közvetlenül a fedés előtt behatol a méh fiasítási sejtjébe, ahol petéiből új atkastádiumok fejlődnek ki, majd felnőnek és párosodnak. A kifejlett méh kikelésekor több fiatal nőstény atkával együtt hagyja el a sejtet. Egy nőstény ezt a ciklust akár hétszer is megismételheti. Az atka elsősorban a herefiasítást részesíti előnyben, és nem támadja meg az anyabölcsőket.
Az atkák a lárvák, bábok és kifejlett méhek hemolimfájával táplálkoznak, miközben más fertőző betegségeket is terjeszthetnek. Terjedésük főként fertőzött herék és dolgozók berepülésével, rajzással, egészséges méhcsaládok kifosztásával más kaptárakban, valamint fertőzött méhcsaládok áthelyezésével történik.
A fertőzés tünetei és következményei
A varroatózis következtében az erősen fertőzött fiasításból torzult méhek kelnek ki, például fejletlen szárnyakkal, torz potrohhal vagy satnya lábakkal. Az ilyen méheket az egészséges dolgozók rendszerint eltávolítják a kaptárból, ahol később elpusztulnak. Súlyos fertőzés esetén már a méhbábok is elpusztulnak.
Ez a betegség – különösen más tényezőkkel, például vírusfertőzésekkel, krónikus mérgezésekkel vagy elégtelen táplálással együtt – a méhcsalád fokozatos legyengüléséhez és akár teljes pusztulásához is vezethet.
A varroatózis monitorozása és megelőzése
Csehországban évente elvégzik minden méhcsalád téli hulladékának (hulladék aljdeszka) vizsgálatát. A mintákat február 15-ig kell leadni. Az eredmények segítenek meghatározni a fertőzöttség mértékét és kiválasztani a megfelelő kezelési módszereket. Amennyiben az átlagos fertőzöttség meghaladja a három atkát méhcsaládonként, a méhészek kora tavaszi gyógykezelést végeznek engedélyezett állatgyógyászati készítményekkel. Ezeket az intézkedéseket április 15-ig kell befejezni, az éghajlati viszonyok és a tavaszi fejlődés figyelembevételével.
A jóváhagyott készítmények aktuális listája és a helyes kezelési eljárások az Állami Állatgyógyászati Biopreparátumok és Gyógyszerek Ellenőrző Intézetének honlapján is megtalálhatók.
A varroatózis a méhcsaládok egészségét és vitalitását fenyegető legnagyobb veszélyek egyike. Aktív monitorozással és időben végzett kezeléssel minimalizálható a hatása, és méhcsaládjaink erősek és egészségesek maradhatnak. További információért vagy segítségért forduljon a helyi méhészeti szervezetekhez.
Állatgyógyászati készítmények méhcsaládok számára
A méhészkedés során fontos a megfelelő, engedélyezett és recept nélkül beszerezhető állatgyógyászati készítmények kiválasztása. Ezek a termékek hatékony eszközök lehetnek a méhbetegségek, például a varroatózis elleni küzdelemben.
Az alábbiakban bemutatjuk a méhcsaládok kezelésére szolgáló legfontosabb készítményeket, amelyek nálunk elérhetők:
-
Apiguard 25% gél – Ideális a nyár végi időszakban. Nem alkalmazható, ha a hőmérséklet 15 °C alá csökken. Fontos elkerülni a hordás idején történő használatot, hogy ne változzon meg a méz íze.
-
Formidol 41 g & 81 g – Csíkok, amelyek 20 °C feletti hőmérsékleten hatékonyak; alkalmasak tavaszi kezelésre.
-
Thymovar 15 g – 15–30 °C közötti hőmérsékleten, a hordás befejezése után alkalmazandó. A nem megfelelő lépeket tavasszal nem szabad kipörgetni.
-
Formicpro 68,2 g – Kaptárba helyezhető csík,
-
Oxuvar 41 mg/ml – koncentrátum oldat készítéséhez, méhek gyógykezelésére,
-
VarroMed 75 mg/ml + 660 mg/ml – kaptárba juttatható diszperzió,
-
VarroMed 5 mg/ml + 44 mg/ml – kaptárba juttatható diszperzió,
Mindkét hangyasav alapú Formidol készítmény elsősorban melegebb körülmények között alkalmazható. Az olyan készítmények, mint az Apiguard és a Thymovar, speciális feltételeket igényelnek a maximális hatékonyság és a nem kívánt mellékhatások minimalizálása érdekében. Mindig elengedhetetlen a használati utasítások alapos tanulmányozása, valamint annak mérlegelése, hogy az adott méhészeti körülményekhez mely megoldás a legmegfelelőbb. A bevált módszerek is igazolják a tájékozott és körültekintő alkalmazás fontosságát.
