Egzotikus mézek

Szeretnénk bemutatni Önöknek Ing. Oldřich Haragsim, CSc. cikkét a Modern Méhészből, amely sokat elmond nekünk az egzotikus mézekről, amelyekkel hazai erdőinkben és mezőinkben nem találkozunk. A méz a múltban és jelenleg is értékes élelmiszer volt és maradt. A méhészek évente több mint egymillió tonna mézet termelnek, és a kereskedelmi hálózatba átlagosan 950 ezer tonna kerül. Ez olyan áru, amely a szegény, iparilag kevésbé fejlett országokból a gazdag, fejlett országokba irányul. A szegény országok számára a méz az egyik viszonylag könnyen elérhető bevételi forrás, amely nagy befektetések és nagy energiafogyasztás nélkül megszerezhető. Ezért a fejlődő országokban a méhészetet a kormányok és a FAO világszervezet is támogatja.

A méz a múltban és jelenleg is értékes élelmiszer volt és maradt. A méhészek évente több mint egymillió tonna mézet termelnek, és a kereskedelmi hálózatba átlagosan 950 ezer tonna kerül. Ez olyan áru, amely a szegény, iparilag kevésbé fejlett országokból a gazdag, fejlett országokba irányul. A szegény országok számára a méz az egyik viszonylag könnyen elérhető bevételi forrás, amely nagy befektetések és nagy energiafogyasztás nélkül megszerezhető. Ezért a fejlődő országokban a méhészetet a kormányok és a FAO világszervezet is támogatja.

Külföldön - de mostanában nálunk is - a szupermarketek hálózatában találkozhatunk fajta mézekkel furcsa megjelöléssel, amely az eredetről többnyire nem árul el sokat. Ha a névben botanikai forrás van megadva, fogyasztóink többsége az egzotikus növényeket nem ismeri. Rövid jellemzést és a nektárforrás leírását adjuk azokról a mézekről, amelyeket külföldön láthattam, esetleg meg is kóstolhattam. Néhányat ajándékba kaptam barátoktól, akik távoli utakról tértek vissza.

A tiszta fajtamézek az egész világon viszonylag ritkák. Kisebb mennyiségben termelik, és csak jellegzetes virágzású területeken. Többnyire jellegzetes illatuk, ízük, kinézetük és számos további tulajdonságuk van. A fogyasztók fajta szerint kedvelik őket, és keresettek, bár drágábbak. Magasabb áron vásárolják fel őket, ami nálunk a jelenlegi mézvásárlási szervezés mellett elképzelhetetlen. A szomszédos Ausztriában vagy Németországban az üzletek polcain számos fajtaméz található, míg méhészeink többnyire csak virágmézet (tavaszi) és erdei mézet (nyári) termelnek. A fajtamézként deklarált mézek, pl. hársfaméz, jegenyefenyő-méz stb. ritkán felelnek meg annak, aminek kiadják őket, mert folyamatos pollenelemzéseket nálunk nem végeznek. Európában kisebb mértékben több jellegzetes fajtaméz termelődik: akácméz, lóherméz, repceméz, napraforgóméz, málnaméz. Ezeknek a mézeknek a jellemzőit ebben a cikkben nem ismertetjük, viszonylag ismertek a szakirodalomból. Kevésbé ismertek a következő méztípusok:

• Hangamézek: Kiterjedt hangásokból nyerik Németországban, az atlanti parton és az északi országokban a közönséges hanga (Calluna vulgaris) és a hangafélék (Erica sp.) virágaiból. A méz jellegzetesen tixotróp - zselatinszerű, ezért kinyerés előtt a lépekben szét kell szúrni speciális eszközzel - felverővel. Világos vagy sötét borostyánszínű, néha majdnem vörös, jellegzetes kenyérkovász illattal. Alacsony szacharóztartalmú és magasabb enzimarányú.

• Hümettoszi méz: A Hümettosz hegy lejtőiről származó méz már az antik Görögországban híres volt. Kakukkfűből, majoránnából és más szárazságtűrő füvekből származik. Ma az esetek többségében ajándékcsomagolásban adják el a legtöbb görög szigeten, de már nem csak a Hümettosz hegyről származik. Sötét, átlátszó, finoman aromás, kellemes ízű.

• Levendulaméz a Földközi-tenger vidékéről származik, főként Grasse város környékéről, ahol kiterjedt levendula ültetvények vannak. Borostyánszínű, erősen levendula illatú. Magasabb szacharóztartalmú, ezért sokáig nem kristályosodik. A hajdinaméz Kelet-Európából származik, ahol még mindig termesztik a hajdinát (Fagopyrhum esculenta). Sötétbarna színű, különös, mintegy „vizeletszerű" illatú. Nálunk „szovjet mézként" nem népszerű, bár azt állítják, hogy sok rutint tartalmaz és nagyon egészséges.

Észak-Amerikából és Mexikóból származnak néhány jellegzetes fajtamézek:

• Kaliforniai zsályaméz nem zsályából, hanem vadon növő kaliforniai hajdinából származik. Sötétbarna, markáns ízű, és az USA-ban úgynevezett „kóser mézsört" készítenek belőle. A tupelo méz a tupelófa (Nyssa aquatica) virágaiból származik, amely bőven nő monokultúrákban a mocsarakon Virginiától Floridáig és Texasig. Fehér virágai vannak fürtös virágzatokban. A méz illatos, fehér, sokáig nem kristályosodik, mert sok fruktózt tartalmaz. Az USA-ban főként a gyógyszerészetben használják.

• Sourwood honey viszonylag ritka fajtaméz Észak-Amerika azon területeiről, ahol a savanyúfa (Oxydendrum arboreum) nő. A savanyúfa cserje, ritkán alacsony fa, amely az erdei állományokban savas talajjal az alsó cserjeszintet alkotja. Az akácosokban nő és bőven virágzik akkor, amikor az akác elvirágzik. Érdemes lenne megfontolni, hogy nálunk ne ültessük-e akácosokba. Ez dísznövény és talajjavító fafaj is, amely meghosszabbítja a méhlegelőt. A méz nagyon ízletes.

• Uvalde Honey cserjés akáciából (Acacia greggii) származik, amely Mexikóban és az USA déli államaiban nő. Mexikóban Uňa de gato-nak - macskakarmnak hívják, mert tüskéi rosszabbak a macskakarmainál. A mimózafélék jellegzetes gömb alakú virágzatával virágzik, bőven választ nektárt. A méz világos vagy világos borostyánszínű, illatos, kiváló ízű. Főként Uvalde texasi kisváros környékén termelik, amely után elnevezték.

• Tulipánfaméz a tulipánfa (Liriodendrum tulipifera) virágaiból származik, amely a Missouri folyó vízgyűjtőjének jellegzetes fája. A tulipánszerű virágok sok nektárt termelnek. A méz sötét színű, sűrű és ízletes, íze és illata a birsalmagyümölcsre emlékeztet.

• Alkahual méz Mexikóból származik, de botanikai eredetét nem sikerült még Mexikóban sem kideríteni. Ez egy nagyon ízletes borostyánszínű méz, finom illattal.

• Campanillo mézek Mexikóból, a Karib-térségből és Közép-Amerikából exportálják. A szulákfélék nagyon népes nemzetségéből - hajnalkákból (Ipomea sp.) származnak. Méhészeti szempontból a legjelentősebbek az Ipomea triloba és az Ipomea crassi-caulis. Többnyire világos borostyánszínű, illatos és ízletes mézeket szolgáltatnak.

• Aguirialdo méz a szulákféle Rivea corymbosa növényből származik, amely bőven nő a Yucatan félszigeten. Fehér virágokkal virágzik május és június hónapban. A méz vízszerűen tiszta, illatos, és a világ egyik legjobbikának tartják.

• Kámpecsefa-méz a nektárdús kámpecsefa (Haematoxylum campechianum) fájából származik, amely bőven nő a Karib-térség és Közép-Amerika trópusi száraz erdeiben és szavannáin. A kámpecsefa-méz világos, kellemesen illatos és sokáig marad folyékony. Többnyire Jamaicából exportálják.

• Mangóméz a trópusi örökzöld mangófák (Mangifera sp.) fájából származik, amelyek gyümölcseit jelenleg trópusi gyümölcsként hozzák be hozzánk. Sűrű, borostyánszínű, enyhe terpentines illatú, kiváló ízű.

Inspiráció: Ing. Oldřich Haragsim, CSc. cikke a Modern Méhészből.