Hajdina - 0,5 kg

Hajdina (Fagopyrum sagittatum)

Igénytelen, 30–80 cm magas egynyári növény a vöröses családból. Nektárt és virágport biztosít a méheknek. A hajdina tenyészideje nagyon rövid. Megfelelő körülmények között a vetés után 40 napon belül virágzik. A hajdina különösen érzékeny a tavaszi fagyokra, ezért a vetést csak májusban szabad elvégezni. Minőségi köztes növény és zöldtrágya. Haszonállatok takarmányaként és az élelmiszeriparban is használják.

A hajdina, más néven hana, brank vagy buchwheat, elterjedt Ázsiában, Ausztráliában, Európában és mindkét Amerikában. Egynyári, vörösesbarna üreges szárú, finoman elágazó gyógynövény. A levelek szív alakúak vagy nyíl alakúak, a virágok kétivarúak, fehér, rózsaszín vagy piros színűek. Gyümölcse háromoldalú, barna-fekete vagy szürke színű. A magvak, amelyeket hámláskor gríznek neveznek, összetételükben és formájukban a gabonafélékhez hasonlítanak, héjuk könnyebb, mint a víz, így könnyebben feldolgozható. A hajdina gluténmentes tulajdonságai és tisztító tulajdonságai miatt fontos.

A hajdinát elsősorban vendéglátásban használják gluténmentes lisztjéhez, amelyből különleges sütemények, rántások és egyéb péksütemények készülnek. Fontos ételként szolgál böjtök idején Indiában és más országokban. Japánban a Soba nevű lisztjét tészták, gombócok és mandzsu kenyér készítésére használják. A fiatal leveleket főzeléknek, a növény többi részét szarvasmarha takarmányként fogyasztják. Hajdinából különböző típusú szeszes italokat is lepárolnak, beleértve a whiskyt és a shochut.

A tanulmányok a hajdinát gazdag rutintartalma miatt értékelik, amely támogatja az érrendszeri egészséget, valamint a D-chiro-inozitol jelenlétét, amelyet a policisztás petefészek szindróma kezelésében vizsgáltak. Továbbá a kutatások a hajdina koleszterin-, testzsír- és epekőcsökkentő hatását, valamint a szív- és érrendszerre és a légzőrendszerre gyakorolt jótékony hatását vizsgálják.

A hajdina mag gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban és optimális zsírsavösszetételű. Nem tartalmaz glutént, ezért megfelelő alternatívát jelent a cöliákiában szenvedők számára. A hajdina teát egy teáskanál szárított magból készítik, amelyet 250 ml forrásban lévő vízzel felöntenek, és 15 percig hagyják hatni, és naponta legfeljebb háromszor fogyasztható.

A hajdina igénytelen növény, amely könnyű, homokos vályogtalajokon is jól fejlődik. Ez a növény nem igényel speciális talajtápanyagokat vagy rendszeres agronómiai gondozást, ezért népszerű a gazdák körében. A fő követelmény a megfelelő nedvesség és hő a virágzás és az érés során. A hajdina érzékeny a tavaszi fagyokra, ezért a vetés csak májusban javasolt, az azt követő betakarítás augusztus és szeptember között. Rövid tenyészideje, 10-12 hetes, köztes kultúrának is alkalmassá teszi.
Hajdina termesztése kevésbé termékeny vagy savanyú talajon is lehetséges, fontos a megfelelő öntözés. A műtrágyák, különösen a nitrogéntartalmú műtrágyák feleslege éppen ellenkezőleg, csökkentheti a hajdina termőképességét. Meleg éghajlaton a növény vegetatívabban növekszik, míg a hűvösebb időjárás elősegíti a virágzást.

Vetés időpontja: május
Virágzási idő: július-szeptember (a vetésidőtől függően)
Vetésmélység: 2 -3 cm.
Magsebesség: 60-80 kg/h