Ha a méhek rajzásáról beszélünk, akkor a szaporodásuk módjáról van szó, amely biztosítja a méheknek fajuk fennmaradását. Teljesen természetesen megy végbe és a méhközösség jellemző tulajdonsága.
A rajzás okai és lefolyása
A rajzás mindig több okból következik be. Lehet például a méhcsalád túlmelegedése a kaptárban, az aránytalanság a nyílt és a fedett fiasítás között, leggyakrabban azonban a kaptárban lévő hely hiányáról van szó. Ha ez bekövetkezik, a méhek megváltoztatják viselkedésüket és elkezdik kialakítani a jövőbeli anyák sejtjeit, vagyis az anyabölcső-kezdeményeket. Ezeket a sejteket ezt követően az anya megtölti lerakott megtermékenyített petékkel. Normál tojásnál ezekből a petékből dolgozók keletkeznek. Miután azonban anyasejtekbe rakták őket, új anya válik belőlük, akinek kikelése után el kell pusztítania az anyasejtek további lakóit, akik szintén anyák lehetnének és így versenytársai. A méhek jól gondoskodnak táplálásáról, túlzott mennyiségű anyatejjel látják el. Míg azonban a méhek az új anyát táplálják, a régivel nem törődnek és nem etetik. Ez ahhoz vezet, hogy ez az anya már nem képes petét rakni, fogyni kezd és ismét repülőképessé válik. Ebben az időben már lassan közeledik a kaptártér bejáratához, ahol várja a lehetőséget, hogy kirepüljön és elhagyja a kaptárt. Ha már megtörtént az anyasejt befedése, ez azt jelenti, hogy a méhcsalád teljesen felkészült a rajzásra.
A rajzás többnyire szép és meleg napos időben történik, leggyakrabban a déli órákban. Mielőtt azonban a méhek kirepülnének a kaptárból, megtöltik méztáskáikat. Az ezekbe elhelyezett készletek később táplálékot biztosítanak számukra az útra. Ezután már semmi sem akadályozza a méheket abban, hogy elhagyják a kaptárt. Kirepülnek a régi anyával az élen, aki azonban nem repül túl jól, ezért például egy ágra telepszik a kaptártér közelében. Az első így kirepülő rajt elsőrajnak nevezik, ennek végén azután anyacsere történik. Tovább a méhek már az új anyák oldalán rajzanak, akik gyorsabb és ügyesebb repülésre képesek, mint a régi anya, továbbá messzebbre is repülhetnek. Az ilyen repüléseket utórajoknak nevezik.
Rajzáskor az anyához odagyűlik a többi méh és körülveszi. Ily módon keletkezik az anya körül a rajfürt, amelyben a méhek akár egy napig vagy még két napig is kitarthatnak. Más méhek, amelyeket felderítőknek neveznek, azzal a feladattal bírnak, hogy a várakozó rajnak új helyet keressenek a megtelepedéshez. Átkutatják tehát a környéket és keresik a legalkalmasabb üreget, kölcsönösen kommunikálnak egymással, megbeszélik, hogy melyik üreg hogyan néz ki és közösen kiválasztják a legjobb lehetőséget. Oda vonul azután az egész raj és telepszik meg.
A rajzó méhek viselkedése
A rajzó méhek többnyire nyugodtabbak, mivel még nincs védendő kaptáruk, és méztáskáikban táplálékot visznek magukkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szúrhatnak. A rajt biztonságos távolságból figyeljük meg, különösen allergia esetén.
Ha a rajfürt például a kertben telepszik meg, tartsuk távol a gyerekeket, és kérjünk meg egy környékbeli méhészt a befogására.
A méhek rajzása napjainkban
Napjainkban a legtöbb méhész számára a rajzás nemkívánatos jelenség, mert csökkenti a méhcsaládtól származó hozamait, és számára előnyös megelőzni. A rajzást ezért a méhész igyekszik korlátozni például a méhcsalád megfelelő módon történő kezelésével, vagy a méhtörzsek kiválasztásával és azt követő nemesítésével, amelyek nem hajlamosak túlságosan a rajzásra. Ennek ellenére azonban rajzás következhet be, mivel a megelőzésére irányuló törekvés ellenére továbbra is a méhközösség természetes és ösztönös tulajdonsága marad. Bizonyos esetekben, amikor a méhészeknek kevés méhük van a kaptárakban, hagyják a méheket szabadon kirajzani, hogy megakadályozzák fogyásukat. Ez azonban napjainkban nagyon kivételes, mivel a méhészek számára a rajzás szinte semmilyen előnyt nem hoz, nemhogy hozamot, ráadásul a méhek rajzáskor különféle betegségeket vihetnek át, amelyek fertőzőek lehetnek. Ha azonban a méhész a kaptárjában nem hagyja figyelmen kívül a keletkező anyabölcsőket, sikeresen meg tudja akadályozni a rajzást.
